Tanoda

 

Képek a Tanoda életéből

Videó a Tanodai foglalkozásokról

2013. évben kezdtük meg két éves Tanoda programunk megvalósítását Pályázat címe:  Inkluzív Nevelés Tanodája- Nyírgyulaji Tanoda Program önkéntesek  bevonásával melyben 40 hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekkel foglalkozunk igen szerteágazóan. Ebben a programban is dolgoznak az önkénteseink- elsősorban szülők.

A programban 40 fő 5-8 osztályos, zömében hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket vontunk be figyelemmel arra, hogy a célcsoport 70%-a kötelező jelleggel hátrányos helyzetű tanulónak kell lennie.

A projekt közvetlen célcsoportja azok a hátrányos helyzetű és különösen a halmozottan hátrányos helyzetű, az általános iskola felső tagozatain tanulók. akik hátrányos helyzetű családokban élnek, tanulási, beilleszkedési  és szociális nehézségekkel küzdenek, szocializációjukban lemaradást mutatnak, hosszú távú életcéljaik bizonytalanok.

Közvetett célcsoport: szülők, pedagógusok, munkájukban a célcsoporthoz kapcsoló civil szervezetek, szociális és egészségügyi területen dolgozó szakemberek és a fenntartó képviselői.

A program központi eleme volt a heti fejlesztő foglalkozások mellett a táborok szervezése, napközi és bentlakásos formában.  A gyerekek önerőből soha nem tudtak volna eljutni olyan helyekre, mint pl Kecskemét repülőnap.


Az inkluzív nevelés céljával összhangban a Tanoda programunk is a szegregáció és a kirekesztés megszüntetése mellett végzi működését, hiszen mindenkinek egyenlő joga van a tanuláshoz képesség, nem, nyelv, jövedelem, fogyaték, szexualitás, bőrszín, vallás vagy etnikai hovatartozástól függetlenül. Ennek a folyamatnak része az oktatáspolitika, a tanterv, az iskolai szokások és az iskolakultúra átalakítása, ami olyan légkört eredményez, ahol különböző képességű tanulók érdekei találkoznak. Ebben a folyamatban kíván egyesületünk civil szervezetként részt vállalni jelen program megvalósításával.
A Tanodai tevékenységeket és az önkéntesek bevonásával szervezett programokat is ez a fajta  új szemléleti megközelítés jellemzi. A tervezett tevékenységek tartalmi jellemzői között hangsúlyosan jelenik meg a kirekesztés elleni küzdelem, a nyitott, befogadó légkör, az együttműködés valamennyi formája (tanár-tanár, diák-diák, diák-tanár, tanár-szülő viszonylatokban), a tevékenységorientált oktatási formák (illeszkedve a gyermekközpontú és alternatív pedagógiai gyakorlatokhoz), az egyéni képzési terven alapuló és egyéni szükségletekhez igazodó differenciáló oktatás, a sokrétű értékelési módok alkalmazása és a hagyományos pedagógiai szerepek változása (tanár, diák, szülőszerep).
 Ezen szakmai koncepció célja, hogy Nyírgyulaj Község településen élő hátrányos helyzetű családok olyan szolgáltatásokhoz jussanak, amelyek elősegítik a hátrányos helyzetű gyermekek egyéni igényeire reagáló alternatív, informatív tanulási formák megjelenését, elterjedését és használatukkal motiválttá váljanak a tanulásban, a továbbtanulásban, a versenyképes szakmák megszerzésében. Ezzel együtt cél a kötelező és a szabadon választott tevékenységekkel programokkal a hozott hátrány leküzdése, a közoktatási intézményrendszer formális kereti közé való beilleszkedés könnyebbé tétele. A projektben nagy hangsúlyt kap a személyiségfejlesztés révén az önbizalom növelése, továbbá a másság elfogadása, egy nyitott, befogadó légkör kialakítása hosszú távon.
A formális és informális tanulási formák összehangolását segítő akció kialakításának tervezésekor elengedhetetlen a településen jelentkező szükségletek pontos és szakszerű felmérése, és ezzel együtt a lehetséges megoldási alternatívák minél alaposabb feltárása és bemutatása.
A hátrányos helyzetű és különösen a halmozottan hátrányos helyzetű, az általános iskola felső tagozatain tanulók képezik a program elsődleges célcsoportját. Az alapvető cél, hogy ez a programmal segítse az iskolai előrehaladásukat, annak érdekében, hogy érettségit adó középiskolában, vagy elhelyezkedési lehetőséget nyújtó szakiskolában tudják folytatni tanulmányaikat, a későbbiekben esetleg felsőoktatási tanulmányokat folytassanak. A célok érdekében elsősorban a kompetenciafejlesztést, a szocializáció segítését, a középiskolai tanulmányok elvégzéséhez szükséges jártasságot, képességet kell kialakítani, fejleszteni, amennyiben szükséges szaktantárgyi segítséget szükséges nyújtani a diákoknak.
Az elsődleges célcsoport tanulói bázisa az 5-8 osztályos halmozottan hátrányos helyzetű és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanulók, akiknek egyéni és csoportos fejlesztését is felvállalja a program. Szükséges ez amiatt, mert a településen élő gyermekek nagy aránya él szociális, egészségügyi, családszerkezeti, etnikai vagy egyéb hátrányban.
A gyermekek egy része úgy nő fel, hogy a szüleit nem látja rendszeres munkát végezni, így a szocializációjuk ezen a téren hátrányt szenved. A gyermekek főként a tanulási és magatartási zavarokkal, devianciákkal, a halmozott hátrányos helyzetből, az évismétlésekből adódó (túlkorosság) beilleszkedési nehézségekkel, a szülői elhanyagolásból eredő problémákkal és/vagy lelki egyensúlyuk labilitása miatt küzdenek nehézségekkel. Számukra nyújthat a tanoda szolgáltatása a segítő szakembereken keresztül alternatívákat. Kisiskoláskorban visszahúzódás, alulteljesítés és magatartászavarok gyakoriak a célcsoport tagjainál melyre a program kötelező és a szabadon választott elemei tudatosan az inkluzív pedagógia módszertanára építve hathatós segítséget nyújthat
A felső tagozatosak és a kamaszok között leginkább a devianciák felé hajlás és a felerősödött magatartásproblémák vannak jelen.. További problematikaként jelent meg a felnőtteknél a szerepbizonytalanság és a veszteségélmények feldolgozása.
 A családok és a gyerekek körülményeit egyaránt hiányos tárgyi kultúra jellemzi. A szegénységből és alacsony szintű kulturáltságból adódóan hiányoznak a tanulás otthoni (lakás, berendezési tárgyak) és iskolai (tankönyvek, taneszközök) feltételei.
 A szegénységgel és a rossz lakáskörülményekkel függ össze, hogy a családok egy része nem megfelelő higiéniés körülmények között él, ennek a következményei (gondozatlanság, fertőzések, betegség stb.) az iskolás gyerekeknél is jelentkeznek.
Az átlagosnál alacsonyabb szintű a tanulási motiváltságuk, mert sem a szülők elvárásai, sem a várható mobilitási perspektívák (munkaerő-piaci esélyek) nem motiválják őket eléggé a tanulásra. Az átlagosnál nehezebben valósítható meg az iskola és a szülők együttműködése,  mivel a szülők nem járnak be az iskolába, nem tartanak rendszeres kapcsolatot a pedagógusokkal és konfliktushelyzet esetén gyakran a pedagógusokkal szemben a gyerekeik mellé állnak. Nyírgyulaj településen elmondható, hogy a szülők és az iskola kapcsolata megfelelő.
A tanulók az átlagosnál nehezebben alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz és viselkedési formákhoz. Ezt a pedagógusok egy része a szülők eltérő nevelési szokásaival indokolja, miszerint lényegesen liberálisabban, illetve kevésbé tekintélyelvűen nevelik gyerekeiket, mint a többi szülő. Az átlagosnál hamarabb tekintik felnőttnek a családban a gyerekeket, a szülők elvárják a nagyobb gyerekektől a segítséget a családi munkákban és a családfenntartásban (keresőtevékenységben).
 A korábbi felnőtté válás része a viszonylag korai szexuális érettség. 13-14 éves korukban már a kortársak (szerelem) érdeklik őket, nem az iskola. A kamaszodó gyerekeket az átlagosnál gyakrabban jellemzi védekező, agresszív magatartás. Nyelvi hátrányokkal érkeznek az iskolába, de ez nem idegen nyelvűséget jelent, hanem hiányos magyar szókincset. Fogalomhasználatuk sokkal szegényesebb az átlagosnál.

2013. évben sikeresen pályáztunk  Inkluziv Nevelés Tanodája- Nyírgyulaji Tanoda Program önkéntesek   bevonásával  című programunkkal. A projekt adatai:
Azonosító szám: TÁMOP-3.3.9.C-12-2012-0035
Projekt kezdete: 2013.05.01.
Projekt fizikai befejezésének tervezett napja: 2015.04.30.
A Projekt összköltsége 29 999 904 Ft
A programban 40 fő 5-8 osztályos, zömében hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket vontunk be figyelemmel arra, hogy a célcsoport  70%-a kötelező jelleggel hátrányos helyzetű tanulónak kell lennie.
A projekt közvetlen célcsoportja azok a hátrányos helyzetű és különösen a halmozottan hátrányos helyzetű, az általános iskola felső tagozatain tanulók. akik hátrányos helyzetű családokban élnek, tanulási, beilleszkedési  és szociális nehézségekkel küzdenek, szocializációjukban lemaradást mutatnak, hosszú távú életcéljaik bizonytalanok.
 A célcsoporton belül kiemelt figyelmet kapnak a bevont roma gyerekek, hiszen az ő esetükben a hátrányos helyzet mellett még mindig meg kell küzdeniük az előítéletekkel.  A mentornak éppen ezért kiemelt feladata volt a roma családok aktív bevonásának elősegítése, a roma gyermekek mindennapi problémáinak megbeszélése
Közvetett célcsoport: szülők, pedagógusok, munkájukban a célcsoporthoz kapcsoló civil szervezetek, szociális és egészségügyi területen dolgozó szakemberek és a fenntartó képviselői.          
 
A program központi eleme a heti fejlesztő foglalkozások mellett a táborok szervezése, napközi és bentlakásos formában.  A gyerekek önerőből soha nem tudnának eljutni olyan helyekre, mint pl Kecskemét repülőnap, A program óriási sikerrel fut a településen, ami köszönhető a projektben dolgozó lelkes pedagógusoknak, valamint a programban dolgozó több mint 20 önkéntesünknek.

A program 2015. év májusban befejeződött, azonban Tanodánkat azóta is működtetjük.

A programban kiemelt szerepe volt a Szociális hátrány kompenzálásával kapcsolatos tevékenységeknek
Ezek szervezésénél  a kötelező tanodán kívüli programok  mellett a kirándulások és szabadidős tevékenységek  megvalósítása is a szülők aktív szerepvállalási lehetőségének biztosításával történt.
 Szabadidős tevékenységek tervezésénél a tanulók legalább 70%-os jelenlétével számolunk, emellett a szükségletfelmérés eredményeit is felhasználva több településen kívüli programot szervezünk a kötelezőn felül, mivel az igény nagyon nagy volt az egynapos kirándulások iránt.
a 24 hónapban megvalósított Tanodán kívüli tevékenységeink


- 4 db egynapos kirándulás ( Nyíregyháza, Kecskemét, Budapest, Kalandpark )
2013. augusztus Kecskemét repülőnap  Résztvevői létszám 40 gyerek
2013. szeptember Zemplén Kalandpark Sátoraljaújhely Résztvevői létszám 40 gyerek.
2014. május Nyíregyháza-Sóstó,Vadaspark    Résztvevői létszám 40 gyerek.
2014. október Budapest Planetárium, Főváros Nagycirkusz   Résztvevői létszám 40 gyerek.
 
- bentlakásos tábor 2 db
2013. augusztus- Nyíregyháza-Sóstó
2014. augusztus Gergelyiugornya_Tisza part
- filmklub havonta egy alkalommal – összesen 23 alkalom
- nyári napközis tábor, összesen 4 alkalommal 5-5 nap időtartamban.
2013. július  2 db hagyományőrző és gazdálkodj okosan Közgazdasági nyári napközis tábor
2014. július -2 db nemzetközi főzőkurzus és túlélő-sport tábor
- kerékpártúra a település NATURA 2000 környéken  2 alkalommal 
2013. szeptember, és 2014. szeptember- önkéntesekkel, az általános iskola kerékpárjaival, melyet térítésmentesen kapnak használatba a gyerekek, így ez a tevékenység teljes mértékben az önkéntességre épít, költség nem társul hozzá.
- gyalogtúra a környéken 2 x télen 2013. december és 2014. december- szintén önkéntesek bevonásával, költség nem társul hozzá.
-tanodai nyitott programok a környező települések tanulói részvételével  ( 8 db )
4 db a nyári napközis táborok tematikájához  kapcsolódva 2013. július 2 db, 2014. július 2 db
és 4 db a tradicionális ünnepekhez kötődően:          2013. december- Karácsony
                                                                                  2014. február: Farsang
                                                                                  2014. április Húsvét
                                                                                  2014. október Szüret


- Színházlátogatások   4 alkalommal  (2 alkalom Nyíregyháza, 2 alkalom Nyírbátor)
   2013. november- Nyíregyháza
   2014. március Nyíregyháza
   2014. november- Nyírbátor
   2015.március- Nyírbátor